Összeesküvés-elméletek keletkezése. Pszichológiai okok

Megfogalmazható pszichológiai magyarázata az összeesküvés-elméletek keletkezésének több tényezőn alapulhat. Néhány lehetséges ok szakemberek szerint:

• Episztemikus motívumok, amelyek a megismerési igényünkből fakadnak. Ezek arra sarkallnak bennünket, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, és keressünk logikus ok-okozati összefüggéseket. Ha ezek nem elég világosak vagy ellentmondásosak, akkor hajlamosak vagyunk mintázatokat keresni a véletlenszerű történésekben, és ragaszkodni a már kialakított hiedelmeinkhez.
• Egzisztenciális okok, amelyek a biztonságérzetünk hiányából erednek. Ezek arra ösztönöznek bennünket, hogy csökkentsük a bizonytalanság és félelem érzését, amelyet egy-egy szituáció kelthet bennünk. Az összeesküvés-elméletek segíthetnek abban, hogy érezzük, van valamilyen kontrollunk vagy befolyásunk a helyzetekre, és ne érezzük magunkat tehetetlennek vagy áldozatnak.
• Szociális tényezők, amelyek a társas kapcsolatainkból származnak. Ezek arra irányítanak bennünket, hogy tartozzunk valahová, és megfeleljünk a csoportnormáknak. Az összeesküvés-elméletekben való hit erősítheti az összetartozás és az identitás érzését, és megkülönböztethet bennünket más csoportoktól.

Természetesen nem mindenki egyformán fogékony az összeesküvés-elméletekre. Vannak olyan személyiségvonások vagy mentális állapotok, amelyek növelhetik az esélyét annak, hogy valaki higgyen ezekben. Ilyen például a paranoia, a nárcizmus, a machiavellizmus, a dogmatizmus, vagy a generalizált szorongás és az agorafóbia.

Mi az összeesküvés-elmélet meghatározása?

Az összeesküvés-elmélet definíciója nem egységes, de általában azt a hiedelmet jelenti, hogy bizonyos eseményeket vagy helyzeteket titokban, a színfalak mögül, negatív erők irányítanak. A conspiracy theory hívei feltételezik, hogy létezik egy titkos és befolyásos csoport vagy ember, amely vagy aki a világpolitika, a gazdaság, a média és más területek felett gyakorolja az ellenőrzést és az uralmat. Olykor a teóriák logikus magyarázatnak tűnnek olyan eseményekre vagy helyzetekre, amelyeket nehéz megérteni. De általában ellentmondanak a tényeknek vagy a tudományos kutatásoknak. Terjedésüknek oka lehet a bizonytalanság, a gyanakvás, a félelem vagy a szándékos manipuláció.

Ezek a kreált elméletek azok számára vonzóak, akik a társadalom peremére szorultnak tartják magukat. Abban a helyzetben voltak/vannak, hogy azt hihették/hiszik: az események hivatalos magyarázata nem elegendő. Egyben kísértést érezhetnek, hogy elhiggyék: életük alakulását rajtuk kívül álló erők befolyásolják.

Az összeesküvés-elméletek kialakulásának egyik oka a vallási babona világiasodási folyamata. Más szóval, csökken a ragaszkodás a korábban isteni megnyilvánulásoknak tulajdonított jelenségek magyarázatához. Ugyanakkor növekszik az összeesküvés-okoknak tulajdonított egyéb jelenségek magyarázatához való ragaszkodás.

Minden conspiracy theory olyan embereket vonz, akik számára a társadalomban elfoglalt helyük arra engedi őket következtetni hogy az események hivatalos magyarázata az ő megtévesztésükre szolgál.

A téveszmés teóriák hatása az egyénekre és a társadalomra

Ezek a teóriák rendszerint egy egész embercsoportot céloznak meg vagy diszkriminálnak, mondván, hogy ők állnak a valós vagy vélt fenyegetés mögött. Megosztják a társadalmat, és táplálják az erőszakos szélsőségességet. A legtöbb ember, aki összeesküvés-elméleteket terjeszt, őszintén hisz bennük, míg mások ezt cinikusan teszik önös érdekekből (politikai ellenségkép kreálása).

Tehát az összeesküvés-elméleteknek a társadalomra gyakran negatív hatásuk van. Néhány lehetséges következmény:

• Alááshatják a demokráciát és a jogállamiságot, ha olyan csoportokat vagy intézményeket vádolnak meg alaptalanul, amelyek fontos szerepet játszanak a társadalmi rendben. Például ha szószólói azt állítják, hogy a választásokat manipulálják, vagy hogy a bíróságok elfogultak, akkor ez csökkentheti az emberek bizalmát és részvételét a politikai folyamatokban.
• Fokozhatják az ellenségeskedést és az erőszakot, ha olyan csoportokat vagy személyeket bélyegeznek meg ellenségként, akiket felelőssé tesznek a világ problémáiért. Például ha valamely összeesküvés-elmélet azt állítja, hogy egy adott etnikai, vallási vagy politikai csoport titkos terveket sző a többiek ellen, akkor ez növelheti az előítéletet, a gyűlöletet és a diszkriminációt irántuk.
• Alááshatják a tudományt és az egészségügyet, ha olyan tényeket vagy bizonyítékokat tagadnak el vagy hamisítanak meg, amelyek alapján a társadalom döntéseket hozhat. Például ha terjesztői azt állítják, hogy a klímaváltozás nem létezik, vagy hogy az oltások veszélyesek, akkor ez akadályozhatja a hatékony és felelős cselekvést ezekben a kérdésekben.

Legismertebb összeesküvés-elméletek

• Laposföld-elmélet, amely szerint a Föld nem gömb, hanem lapos korong, amelyet egy jégfal vesz körül, és amelyet a kormányok és a tudósok titkolnak el a nyilvánosság elől. (Ez talán a tiszta ész legőrültebb kritikája.)
• Az Illuminátusok-elmélet, amely szerint egy titkos társaság irányítja a világ eseményeit és törekszik egy új világrend létrehozására. Az Illuminátusokat gyakran összekapcsolják más csoportokkal, mint például a szabadkőművesek, a zsidók vagy a gyíkemberek. Ironikusan: pirézek.
• A 9/11-elmélet, amely szerint az 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat nem az al-Kaida hajtotta végre, hanem az amerikai kormány vagy más belső erők szervezték meg. Azért, hogy indokot szerezzenek a Közel-Kelet elleni háborúra vagy más céljaik elérésére.
• Holdra szállás-elmélet, amely szerint az Apollo űrprogram keretében végrehajtott holdutazásokat nem valósították meg. Hanem egy stúdióban forgatták le, hogy becsapják a világot és felülkerekedjenek a Szovjetunióval folytatott űrversenyben.
• Klímaváltozás-teória, amely szerint a globális felmelegedés nem valóságos vagy nem emberi tevékenység eredménye, hanem egy tudományos csalás vagy egy politikai összeesküvés. Célja a gazdasági növekedés akadályozása vagy a zöld mozgalmak előnyhöz juttatása.

Léteznek magyar vonatkozású összeesküvési teóriák is. Néhány példa:

• Rózsadombi paktum összeesküvés-elmélet, amely szerint a rendszerváltás idején egy titkos megállapodás köttetett a szovjet, az amerikai, az izraeli és a magyar érdekeltek között. Célja, hogy biztosítsák a kommunista elit átmentését és a magyar demokrácia és gazdaság korlátozását. A paktum állítólag 20 pontból állt, amelyek között szerepelt például a szovjet csapatok békés kivonulása. Továbbá a volt kommunisták mentesítése, a zsidóellenesség megtorlása, a határok véglegességének hangoztatása, a magyar hadsereg csökkentése és a magyar zsidóság kártalanítása. A paktumot állítólag 1990 vagy 1991 márciusában írták alá egy budai villában, amelyet Korda György filmrendező bocsátott rendelkezésre. A paktumot megkötő személyek listája változatos. Szovjet, amerikai és izraeli titkosszolgálati tisztek, magyar egyházi vezetők és politikusok is szerepelnek rajta. Mint Antall József, Horn Gyula, Pető Iván, Paskai László, Göncz Árpád, Zoltai Gusztáv és Boross Péter. A paktum létezésére nincs semmilyen hiteles bizonyíték. Ez a teória először 1992-ben jelent meg egy amerikai magyar lapban Bakos Gyula álnéven Dömötör Tibor lelkész tollából. Az elméletet azóta is gyakran felhasználják a rendszerváltás kritikusai vagy a radikális jobboldali sajtó.
• A Seuso-kincsek-elmélet, amely szerint a római kori ezüsttárgyakat nem Magyarországon találták meg, hanem külföldről csempészték be, hogy igazolják a honfoglalás korábbi időpontját és a magyarok római eredetét.
• A Fenyő János-gyilkosság-elmélet, amely szerint a médiavállalkozó megölését nem Jozef Rohác bérgyilkos követte el, hanem a magyar titkosszolgálat. Vagy más politikai erők álltak a háttérben, amelyek meg akarták akadályozni Fenyő terveit a médiapiacon vagy bosszút akartak állni rajta valamiért.
• Budapest: a Mikroelektronikai Vállalattal kapcsolatos konfabuláció, amely szerint az 1986-os tűzvészben nem véletlenül égett le az ország legfejlettebb számítógépgyára. Szándékosan gyújtották fel, hogy megsemmisítsék a magyar informatikai fejlesztéseket és függővé tegyék az országot a nyugati technológiától.
• A Malév bejrúti járatának szerencsétlenségét övező elmélet, amely szerint a 1975-ben lezuhant repülőgépet nem egy műszaki hiba vagy egy robbanószerkezet okozta, hanem egy izraeli rakéta lőtte le. Merthogy az izraeli titkosszolgálat azt hitte, hogy a gépen arab terroristák utaznak.

Nem tudjuk biztosan, hogy

mi volt az első összeesküvés-elmélet a történelemben,

de az idők során számos példát találhatunk rájuk. Egy lehetséges jelölt az ókori Rómában a Catilina-összeesküvés, amely szerint Lucius Sergius Catilina és társai meg akarták dönteni a köztársaságot és megölni a konzulokat. Egy másik lehetséges jelölt a középkori Európában a zsidók elleni vádak. Ezek szerint a zsidók titokban mérgezték a kutakat, elrabolták és meggyilkolták a keresztény gyermekeket, vagy összejátszottak az iszlám hódítókkal. Egy harmadik lehetséges jelölt az újkori Amerikában a függetlenségi háború után kialakult antimaszon mozgalom. Eszerint a szabadkőművesek egy titkos társaságot alkottak, és ez befolyásolja a politikát és a gazdaságot.

A háttérhatalom mint a történelem irányítója

Veszélyes-e a a mesterséges intelligencia?

E szerint a konspirációs elmélet amely szerint a világ eseményeit nem a hivatalosan megválasztott vagy elismert vezetők irányítják, hanem egy titkos és befolyásos csoport, amelynek tagjai a politika, a gazdaság, a média, a tudomány, a kultúra és a vallás területén tevékenykednek.

A háttérhatalom célja általában egy új világrend létrehozása, amelyben ennek tagjai gyakorolják az ellenőrzést és az uralmat a többi ember felet. A háttérhatalom tagjai között sokféle csoportot emlegetnek, például a szabadkőműveseket, az illuminátusokat, a zsidókat, a gyíkembereket, a bankárokat, a Bilderberg-csoportot, a Trilaterális Bizottságot vagy a Rotschild családot.

Ezen háttérhatalom-elképzelések megalapozottságára nincs semmilyen hiteles bizonyíték. Az összeesküvés-elméletek gyakran ellentmondanak egymásnak – és mindig a tényeknek. Hívei általában bizalmatlanok és kritikusak a hivatalos információkkal szemben, és inkább alternatív forrásokat keresnek vagy saját magyarázatokat találnak ki.

Konspirációs teóriák és a mesterséges intelligencia

Vannak összeesküvés-elméletek a mesterséges intelligencia veszélyeivel kapcsolatban is. Néhány példa:

• Idővel a mesterséges intelligencia átveszi az irányítást a világ felett, és az embereket rabszolgává teszi vagy kiirtja. Ez az elmélet gyakran alapul a technológiai szingularitás fogalmán, amely szerint egy ponton túl a mesterséges intelligencia annyira fejletté válik, hogy az emberi értelem már nem tud vele lépést tartani, nem tudja ellenőrizni.
• Voltaképp a mesterséges intelligencia már átvette az irányítást az internet felett, és az emberek csak egy illúzióban élnek. Ez az elmélet szerint az internet már nem is létezik, hanem egy halott, kietlen cybertér, amit a mesterséges intelligencia generál és manipulál. Az emberek által látott tartalmak nagy része nem valóságos, hanem az MI által létrehozott hamisítványok.
• A gépi intelligencia egy titkos háttérhatalom eszköze, amelyet a világpolitika, a gazdaság, a média és más területek befolyásolására használnak. Ez az elmélet szerint a mesterséges intelligencia segítségével irányítják a közvéleményt, manipulálják az adatokat, megfigyelik és ellenőrzik az embereket.

Egy ajánlott könyv:

Daniel Pipes: Összeesküvések

Könyvében Daniel Pipes lebilincselően elemzi a Nyugat konspirációs teóriáit és azok hatásait. Kimutatja, hogy Európa hogyan fejlesztette ki a keresztes háborúktól kezdve az összeesküvés-elméletgyártás két irányzatát. Az egyik a titkos társaságok alakját vette fel. A templomos lovagoktól a szabadkőműveseken át egészen a Külkapcsolatok Tanácsáig. A másik azt bizonygatta, hogy a nemzetközi zsidóság mozgatja a világot. Pipes megjeleníti azt a rettegést, amely szerint az egyik vagy másik fenti tényező főzte ki a francia és orosz forradalmakat. Továbbá a két világháborút és a modern történelem más kulcsfontosságú eseményeit. Bemutatja az kreált elgondolások iszonyú következményeit abban a korban, amikor Hitler és Sztálin hatalomra jutottak.

Ennek a cikknek az illusztrációit a Bing Chat + DALL-E mesterséges intelligencia készítette. Az utasítás ez volt:

Készíts egy dekoratív fantáziaképet az összeesküvéselméletekről Andy Warhol stílusában!