Kategorikus imperatívusz

A kategorikus imperativusz fogalma

kant - imperativus categorikus

Immanuel Kant – a tiszta ész

Immanuel Kant egyik legnagyobb hatású művében, A gyakorlati ész kritikája (1788) címűben vezette be a kategorikus imperatívusz fogalmát. A filozófus  e munkájában kifejti: a »jó« nem olyan előre meghatározott törvény vagy eszme, amelyet az ember ösztönösen rátalál, hanem a szabadon választott egyéni cselekvés szabályának észszerűsége, amely a kategorikus imperatívusz eljárásával vizsgálható: »Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind az általános törvényadás elveként érvényesülhessen«.

A katagorikus imperatívusz jelentése

A kategorikus imperatívusz a tiszta gyakorlati ész parancsa, amely minden materiális és privát szempontra való tekintet nélkül határozza meg az akaratot, s amelynek értelmében az individuális cselekedetek morálisan csak akkor elfogadhatóak, ha maximájuk az általános törvényadás elveként érvényesül. A kategorikus imperatívusz mint kategorikus-univerzális orientatív maxima az erkölcs számára abszolút mérce és olyan morális törvény, amely kötelező és feltétlenül parancsoló, ennélfogva éppúgy determinál bennünket, akár a természeti törvények. A kategorikus imperatívusz által parancsba foglalt és célul megszabott legfőbb jó – szemben a természet törvényeivel – morális alapon szükségessé teszi isten létének és a lélek halhatatlanságának a feltételezését.

Imperativus categoricus

a kategórikus imperatívuszAz isteni mindenhatóságtól ellépve azonban a kategorikus imperatívusz feltétlensége azt is jelenti, hogy az akarat (az akaratot meghatározó gyakorlati ész) az autonóm emberi entitás letéteményese, vagyis önmaga hoz törvényt önmagának. Ergó az erkölcsi törvény az emberi természettel adott. Ha viszont az akarat idegen törvényű (heteronóm), mint például az ösztön, a hajlam, a jutalomvárás vagy akár az istentől való félelem, akkor az ezektől meghatározott cselekedet erkölcsös volta éppen hogy legalábbis kérdéses. Vagyis a kategorikus imperatívusz bár morális alapon előfeltételezi isten létezését, ám az istenfélelemtől vezérelt cselekedet ezen abszolút mérce szerint amorális.

Kant filozófiája szerint mindenkiben megvan az erkölcsi jóról és a jóra késztetésről való tudás (categoricus imperativus). Ez az, ami erkölcsi életünket irányítja, s ez nem más, mint az ész egyfajta használata. Ezért nem beszélhetünk az erkölcsnek érzelmeken való alapulásáról, mert az érzelmek szubjektívek, így – szemben az erkölcsiség objektív voltával – nem tehetők általános érvényűvé.

Kant: A tiszta ész kritikája

Más: A tiszta ész kritikája (1781) Kant korábbi főműve. A filozófus ebben a munkájában nem annyira a mai értelemben vett kritikára vagy kritizálásra törekszik, hanem inkább azt a célt tűzi ki maga elé, hogy megvizsgálja, feltérképezze az emberi megismeris jellegzetességeit, határait.

Kant szerint az emberi ész története a dogmatizmussal veszi kezdetét. Szerinte például Descartes vagy  Spinoza kimondatlanul használnak egy előfeltevést: a dolgok rendje eredendően azonos fogalmaink rendjével; gondolkodásunk szerkezetéből következtethetünk tehát a lét szerkezetére, azaz fogalmaink elemzése révén eljuthatunk gondolkodásunk azon végső összetevőihez, amelyek már gondolkodásunkon, logikánkon, fogalmainkon kívül esnek. Mikor Kant dogmatizmusról beszél, főleg ezt érti alatta. Az optimalizált bejegyzés folytatódik < katt!

Digitális tartalom monitoron

A laptophasználat megváltoztathatja gondolkodásunkat

laptopok - digitális tartalom kijelző

A digitális platformokon való tartalomolvasás megváltoztatja a gondolkodást

Tablet és laptop felhasználók, figyelem!

A weboptimalizálás fontosságát is hangsúlyozó új tanulmány szerint a digitális platformokon megjelenő tartalmak olvasása megváltoztathatja a gondolkodásmódunkat, arra hajlamosít, hogy konkrét részletekre összpontosítsunk, ahelyett, hogy absztrakt módon értelmezzük az adott információt.

A kutatók megállapításai újabb ébresztőként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a digitális média miként befolyásolja gondolkodási folyamatainkat, ezen belül például azt, ahogyan elvont képzeteket alkotunk.

A Dartmouth College tudósai egy alapvető kérdést teszteltek:

ugyanazon információ feldolgozása digitális és nem-digitális platformokon hatással van-e a gondolkodásban azokra a legalapvetőbb konkrétsági és elvontsági szintekre, melyek felmerülnek mindannyiszor, ahányszor viselkedéseket, eseményeket észlelünk, illetve értelmezünk.

Az alapvető kérdés tanulmányozása érdekében, miszerint az információ különböző platformokon való feldolgozása más-más kiindulási pontokhoz, „értelmező objektív”-hez vezetne, a kutatók megpróbáltak minél több állandó tényezőt fenntartani a digitális és nem-digitális platformok között.

A vizsgálat során a Google keresőből válogatott, e célra használt olvasmányokat például ugyanabban a nyomtatási méretben és az adott szélességre optimalizált formátumban használták a digitális és nem-digitális változatokban.

A kutatás négy vizsgálatból állt, melyben azt értékelték, hogy az információfeldolgozást miként befolyásolják az egyes platformok. Összesen több mint 300 alany (20 és 24 éves kor között) vett részt a kísérletben.

Papíron vagy monitoron?

A résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el egy rövid történetet nyomtatott dokumentum formában (nem-digitális) vagy PDF formátumban laptop PC-n (digitális), majd ezt követően egy kvíz-, és papír-ceruza megértés teszt kitöltése következett.

Az elvont kérdésekre, átlagosan, a nem-digitális platformokat használó résztvevők magasabb pontszámot értek el 66 %-os helyes válaszokkal, mint a digitális platformokat használók, akiknél 48 % volt a helyes válaszok aránya.

A konkrét kérdésekre a digitális platformot használó alanyok, 73 %-os helyes válasszal jobban teljesítettek a nem-digitális platformot használó résztvevőkkel szemben, akiknél a helyes válaszok aránya 58 % volt.

Aztán a résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el egy táblázatot négy fiktív japán autó modellről mind laptopon, mind nyomtatott papíron, majd válasszák ki a legjobb autómodellt. A kutatók állítása szerint a nem-digitális platformot használók 66 %-a találta meg a helyes választ, míg a digitális platformot használók közül mindössze 43 %.

A kutatók arra jöttek rá, hogy Az optimalizált bejegyzés folytatódik < katt!