Pingvin algoritmus frissítés

pingvin-algoritmus frissítés

Fut a Google Pingvin 4.0

Elindult a Google Pingvin 4.0

Vegyes érzelmekkel viszonyul a szakma a keresőkirály híres vagy inkább hírhedett algoritmusának 4.0-ás frissítéséhez. Ahhoz képest, hogy utoljára 2014 októberében frissítették, a 2016. szeptember 27-i bejelentés akár szenzációs tapasztalatokat is hozhatott volna. A keresőmarketinges szakemberek és webmesterek, boldogtalan weblaptulajdonosok  tapasztalata szerint nincs a találati listák kialakításáb kellő következetesség, egységes elvrendszer. A gyakorlat mást mutat, mint amiről a világcég szóvivői beszélnek. A tiszta lapokkal játszó működtetők és a weblapokat optimalizáló SEO-szakemberek azt várták, hogy végre megvalósul az, amit a Google most már évek óta kommunikál, nevezetesen:

  1. Legfőbb a honlaptartalom: csak kiváló minőségű, információkban gazdag, témáját illetően releváns tartalmú, keresőbarát weblapokkal lehet a kulcsszavas találati oldalak (SERP) élére kerülni. A hitvány minőség, a szegényes szöveg és a szerkezeti és tartalmi optimalizálás elmulasztása akadálya a jó szereplésnek (ezért elvben a Panda algoritmus a felelős)
  2. Természetellenes linképítéssel, manipulációkkal, spam hiperhivatkozásokkal, black hat keresőoptimalizációs eljárásokkal nem lehet vezető pozícióba juttatni weboldalakat, az ilyen honlapokat a Pingvin hátrasorolja.

Nos, egyik állítás sem igaz, és soha nem volt igaz sem a Google, sem a Pingvin algoritmus (Google Penguin) történetében. Igaz ugyan (most nézzük főleg a második esetet), hogy az elmúlt esztendők során (a Panda 2011-től, a Pingvin 2012-től fut) voltak tisztogatások, milliós nagyságrendben került sor drasztikus hátrasorolással járó büntetésekre, de egyfelől igen jelentős számban nem érte szankció a tiltott módszerekkel támogatott és sikerre vitt weblapokat, másfelől – és ez igen jellemző volt a Pingvin 2013-as és részben 2014-es frissítésére – olyan webhelyek is karanténbe kerültek, amelyekre a nem kívánatos módszerek alkalmazása nem vagy alig volt jellemző, valamilyen kifürkészhetetlen okból azonban az értékelő program büntetésnek érdemesnek találta (szemben azokkal, amelyek teljesen nyilvánvalóan kaptak ezerszámra spam linkeket). Ráadásul: amely honlapok 2014-ben büntetést kaptak, azoknak két éven keresztül esélyük sem volt arra, hogy felülbírálatot nyerjenek, hiába tisztították meg a linkprofiljukat, hiába vették igénybe a Google disavow-szolgáltatását (ez ad módot linkek megtagadására) – mindmáig nem kaptak feloldozást. Mi több: rehabilitációjuk nem következett be a mostani Penguin Update során sem. Igaz, szakértők szerint a 4.0-s verzió lassan fut, újratérképezi a tejes webet és újraalkotja adatbázisát: tehát  hetek, vagy inkább hónapok kérdése, hogy valamennyi korábban büntetett website kikerüljön a büntetés alól (legalábbis ezt nyilatkozzák a cég főemberei).

Mi a Google üzleti érdeke?

Egyrészt nyilván az, hogy a találati listák adekvátak, hitelesek legyenek és az internetes tartalomkeresések során a felhasználók a számukra releváns információk a legrövidebb úton rátaláljanak. Ehhez valóban az szükséges, hogy az értékes tartalom primátusa minél nagyobb mértékben érvényesüljön. A keresőszolgáltatás igénybe vevőinek csak ez esetben lesz bizalmuk a cég és legfőbb programjuk iránt – ellenkező esetben viszont elpártolhatnak és fenntartásokkal fogadhatják akár egyéb, egyre számosabb szolgáltatásaikat. Tehát a keresőmogulnak elemi érdeke, hogy tartalmuk minősége alapján rangsorolják a weboldalakat.

Másfelől elemi üzleti érdeke az is a világcégnek, hogy a fizetett, hirdetett linkek révén (ezek a találati listák tetején és alján szerepelnek színkiemeléssel) minél nagyobb bevételre tegyen szert. Bizonyos, hogy azokat a céges honlapokat, amelyek mögött jelentős üzleti vállalkozást érzékel, inkább az AdWords-kampányokban látná szívesen, nem pedig az organikus találatok élén. Nagy kérdés (és hétpecsétes vállalti titok), hogy a keresőalgoritmusokba milyen módon és milyen mértékben van beleépítve az ilyen szűrés, azaz mennyire erős vagy mennyire szelíd az a rangsorolásból következő kényszer, amely alapján a weboldal tulajdonosok a jó helyezések elérhetetlenségét tapasztalva inkább inkább hirdetett linkeket vásárolnak és így szereznek ügyfeleket.

A fenti két érdek nyilvánvalóan szögesen ütközik egymással, nagy valószínűséggel ez is oka lehet annak, hogy sokéves fejlesztések, a gépi tanulás és a mesterséges intelligenciát célzó működési mechanizmus ellenére a keresőalgoritmusok most például eléggé nagy káoszt produkáltak a rangsorolásban. A Pingvin futtatásának második hetében sok minden elmondható, csak az nem, hogy a találati listák kialakításában egy érthető, logikus, egységes elvrendszer és gyakorlat érvényesülne.